Az ablakosnövények különös módon alkalmazkodnak az erős napsütéshez és a szárazsághoz. Pozsgás leveleik teljesen a laza, homokos talajba húzódnak, így csökkentik a párologtatást. Csak a talajszinten levő felszínt borító, lencseként működő, átlátszó réteg látszik ki a földből, ami összegyűjti a fénysugarakat, és a mélyebb már fény nem érte régióba a fotoszintetizáló sejtekhez irányítja azokat.
A Fokföldről származó Fenestraria fajok levélkéi csoportosan fejlődnek, felfelé állnak, bunkó alakúak, alsó részükön elvékonyodnak.A levelek felső, ellaposodott végén klorofill nélküli fényáteresztő sejtek vannak.Ez életfontosságó számukra, mert természetes élőhelyükön szinte az egész növényt befedi a homok, és csak az „ablakok” látszanak ki, így jut a mélyebben található asszimiláló rész elegendő fényhez.
Ez a Haworthia faj valódi ékszerként ragyog ahogy a felülről ráeső fényt elnyeli és a leveleinek a szöveteiben lévő zselés anyagon megtöri. A levelek felső harmada, fele „ablakos”, a vastagabb levélerek mintázata tovább fokozza a díszítő hatást!