A fatörzs, vagy faág keresztmetszetén a központi bélszövettől a kéreg irányába vékonyabb szövetnyalábok futnak kifelé sugár szerűen, melyeket azért bélsugaraknak /bs/nevezünk. 
Ezek a kéreg felé sugarasan haladó küllőkhöz hasonló szövetkötegek többnyire parenchima-sejtekből állnak. A fa elemei között levő sugarakat fasugaraknak, a háncs elemei között levő részt pedig kéregsugaraknak v. háncssugaraknak hivják. Sejtjeik a kambiumból, a bélsugár iniciálisokból fejlődnek két irányban: kifelé a háncsba és befelé a farészbe. Gyakran a háncsba futó bélsugár rész tölcsérszerűen kiszélesedik/ un dilatációs szövet/. Az évgyűrűkön változatlanul haladnak át.
Szerepük az un radiális oldalirányú anyagmozgás biztosítása egyrészt a szomszédos faelemek és másfelől a farész, valamint a háncsrész között. A sugarakra merőleges érintő irányú/tangenciális/ hosszmetszeti képen orsó alakú egy vagy több sejtsor széles és néhány sejtsor magas képződmények.Előfordulhat bennük gyantajárat, vagy kristályok, gyakran keményítő.