A szodomai alma

 A Calotropis procera Aiton/Szodomai alma-Szodomabirs/  a Holt-tenger vidékén és az Arab félszigeten gyakori növény a meténgfélék/Apocynaceae/ családjából.Őshazája Délkelet-Ázsia.

Egyszerű,  keresztben átellenesen álló, tagolatlan, lapátalakú leveleik válla tompa, csúcsa lekerekített. A levélszél hullámos,a levélnyél rövid a levelek erezete élrefutó szárnyas. A virág a családra jellemző, a sziromlevelek csúcsa élénk bordó, és a porzókör tövén félhold alakú florális nektáriumokat találunk.

 A Bibliában az Ószövetség könyveiben többször említik, egy apokrif irat/ Salamon Bölcsessége/  részletesen tárgyalja. A római Josephus Flavius is írt róla a Kr.e II. században, később őrá hivatkozva Tacitus ismerteti meg a növényt az antik római világgal. Milton “Elveszett Paradicsom” c.művében is fontos szereplő ez a fínom pelyhes szőrzettel borított, minden részében tejnedvet tartalmazó  bokor. Gyógynövény melynek hatóanyagai között szteroid szívglikozidokat és éhségérzetet csökkentő vegyületeket találtak. Igazán híressé azonban almaszerű tüszőtermése tette. Az érett termés  erősebb nyomásra  egy pukkanással felnyílik, belőle selyemszálú magok százai repülnek szét és kezünkben csak a termésfal vékony, jelentéktelen,silány foszlányai maradnak.Nem élvezhető, sőt nincs is húsa, hanem üres belül s ha kissé erősebben nyomja meg az ember, puffanással szétpattan.  Csábítóan szép külseje és hitvány tartalma, illetőleg üressége miatt a biblia a bűn jelképének is tekinti  ezt a  termést.

 A keresztény irodalomban a kezdetektől ez termés a világ hiúságainak értelmetlenségét példázta. Tertullianus a bosszúálló Isten büntetésének titulálja. Szent Ágoston már teológiai érvként említi Isten csodatevő ereje mellett, Aranyszájú Szent János erkölcsi példázatnak használja, amikor a hiúságot és képmutatást ostorozza.

Irodalmunkban először Temesvári Pelbárt említi. A legenda ősforrásának tekintett apokrif művet magyarul először Heltai Gáspár publikálta/ “A Bölcs Salamon királnak könyvei “- Kolozsvár 1552/.  Egy  idézet ebből a fordításból: “…ezek a Holt tenger mellett való almák, amelyek kívül igen szépek, de belül rakvák hamuval, mint írják a historikusok.“

A reformáció – ellenreformáció hitvitáiban mindkét oldalon gyakran bevetett fegyver volt a szodomai alma. Bornenissza Péter a képmutatókat hasonlítja az ominózus terméshez. Pázmány Péter prédikációiban a kétszínűséget, a hiúságot, álnokságot ostorozó erkölcsi tanitást teszi szemléletessé amikor így ir:”…szép kívül, de büdös porral és párával telik, mint a felfújt hólyag és füstté lesznek ha az ember belé harap. Illyenek a világ javai.” Verastói György és Inczédy József  híres református hitszónokoknál a halotti beszédek visszatérő motivuma  lett az“így múlik a világ dicsősége” vagy az “ime porrá leszünk” bemutatására is alkalmas termés. Csúzy Zsigmond kiváló Pálosrendi szónok a hit védelme mellett nem fukarkodott az udvari élet képmutatásainak ostorozásával,és gyakran hasonlította az álnok udvaroncokat a szodomai almához. A világi fordulatot  Szenci Molnár Albert tetézi amikor a hízelgő, hitvány, álszent törtető hivatalnokokat ostorozza a szodomai gyümölcshöz hasonlítva őket.

Ezután nem meglepő, hogy világi szépirodalmunkban is találunk példákat a Calotropis terméssel kapcsolatban. Csokonai kezdő poétaként egyik korai versében irja:”Vélnéd, hogy a nyalkán pirosló Sodorna, A legjobb gyümölcsök szép paradicsoma; Pedig ha skarlátja szádba ketté válik, Várt gyönyörűséged mind hamuvá válik.”

Az Ember Tragédiája konstantinápolyi jelenetében Lucifer lgy beszél: “..Mi kár, hogy szép eszméid újólag, Csak ollyan hírhedett almát teremnek,Mely kunt piros, de bélé por.”

Évtizedekkel később Jókai még ismerte a „mesét”, de csak félig-meddig: „a Genezáreth partján az almákban hamu van“; a színteret a Holt-tenger vidékéről másik tóhoz helyezte át, s a legendához ironikus kételkedést fűzött: „hát aztánhogy tenyészik tovább az ilyen hamut termő gyümölcsfa?”

Manapság a Calotropis nemzetség egy másik faja a Calotropis gigantea a közismert sztár növény. A hazájában madar néven ismert cserje  gyökeréből állítanak  elő egy hatékony éhségérzet csökkentö, fogyókúrákban általában hatékony készítményt. A Cefamadar gyártásához a szárított gyökérkérget  használják, A gyökér kérgének a fő alapanyagai a gyanták, keserű alkotóelemek és a szívre ható kardenolidglikozidok.

Az irodalmi rész forrása:

Lukácsy Sándor — Egy toposz történetéhez                                                        Irodalomtörténeti Közlemények 1994 98. évf. 4.füzet pp512-520