A viviparizmus

A magok csírázása, az embrió továbbfejlődése általában az anyanövényről levált és kedvező feltételek közé került magokból történik. A mangrove vegetáció fajainál azonban a csírázás, az új egyed kifejlődése már az anyanövényen megkezdődik.A mangrove termésekben a magok már az anyanövényen kicsíráznak és itt 30-50cm hosszú nyúlványokat növesztenek. Csak ezután hullanak le a tenger iszapjába. A lepottyant   magoncok „kelj fel jancsi” módra a gömbszerű, súlyos termésrészükkel lefelé süllyednek el és gyorsan rögzülnek a sós latyakban.. Így az állandó hullámverés, vízmozgás sem tudja elsodorni őket.. A hosszú nyúlvány most már felfelé áll függőlegesen  és gyors megnyúlással emelkedik a vízfelszínre. Ekkor jelennek meg a növény sziklevelei, majd ezt követve gyorsan az első lomblevelek. A magoncon kifejlődő hosszú nyúlvány tehát nem gyökér, hanem a hajtáskezdemény szíklevél alatti tengelye a hipokotil , ami az anyanövényen szokatlanul, meghökkentő módon lefelé növekszik. Lehullásakor egy szaltót végezve helyreáll a rend, a növényke a vízben már a szokásos módon rögzül.

Az anyanövényen történő csírázás a valódi viviparizmus, vagy elevenszülés a növényvilágban, amely tehát mindig ivaros folyamatok következménye. Ettől megkülönböztetjük a szárazságtűrő xerofiták néhány csoportjánál létező vegetatív utódképzést az álviviparizmust, vagy pseudo vivipariát.

Álviviparizmus Bryophyllum és Kalanchoe leveleken

A Kalanchoe, vagy a Bryophyllum fajok jól ismertek a szukkulens dísznövényeket kedvelők körében. Leveleik szélén a marginális merisztémákból számos apró növénykét fejlesztenek. A folyamat egy vegetatív  szervképzés /organogenezis/. A kialakult növények nem bipoláris embriókból fejlődnek, ahol a gyökér és szárkezdemények együtt jelennek meg. Itt először a hajtásrendszer fejlődik ki, majd ezt követi a gyökérzet megjelenése/vegetativ álviviparizmus/.

Polygonum viviparum

Ismerünk érdekes eseteket mikor az anyanövény virágzatban fejlődnek ki szaporító képletek, többnyire sarjrügyek, vagy sarjgumók /generatív álviviparia/. A montán flóra jól  ismert faja az elevenszülő „fialló” keserűfű/Polygonum viviparum / tömött fűzér virágzatában a valódi virágok alatt találjuk a gömbszerű sarjakat.

Allium vineale

 A nálunk is ismert honos, száraz területeken gyakori gumós perje /Poa bulbosa/ laza buga virágzatában, vagy az Allium vineale egyszerű ernyő virágzatában a sarjgumók gyakran fejlődésnek indulnak és tucatnyi fejlődő zöld növénykét találunk a virágok között.

Poa bulbosa f vivipara

A vivparizmus különböző formái, típusai a környezethez való alkalmazkodás különös és érdekes esetei, a növények elegáns válaszai a környezet kihívásaira.

 

 

A bejegyzés kategóriája: Botanikai szemléltető
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük