Néhány sejtből álló kiválasztást végző szőrképletek különböző növényi szervek elsődleges bőrszövetében/epidermisz/. Általában hosszabb rövidebb nyélből és rajta ülő egy vagy több sejtű fejecskéből állnak. A bunkós fej részről szabad szemmel és fénymikroszkópban is könnyen felismerhetők.
A nyél alapsejtje az epidermiszben ered, rögzít és biztosítja a váladék szintézishez szükséges anyagokat az epidermisz alatti sejtekből. Az anyagszállítás a sejtfalon áthúzódó csatornákon/plazmodezmák/ történik. un szimplaszt transzpottal. A nyél sejtjei a tartó funkció mellett biztosítják a további transzportot a fej rész irányába és már bennük megkezdődik a váladék szintézise, amely a feji részben fejeződik be. A kiválasztás az egyetlen, vagy néhány sejtből álló fejecskében történik. A szekrétum membránnal határolt hólyagokba „csomagolva” exocitózissal kerül a sejtfal és a felszínt borító kuti kula közötti térbe. A váladék a fokozatosan felfelé domboruló kuti kula alatt gyűlik össze, amely ha elérte rugalmassága felső határát felreped, majd újra regenerálódik.
A mirigyszőrök váladéktermelésükkel gyakran a megporzást segítik, de ismerünk más funkciókat ellátó egyéb mirigyszőröket is.
A csalánszőr védekezésre módosult hangyasavat, hisztamint tartalmazó módosult mirigyszőr.
A rovaremésztő növények bonyolult működésű érzékelő, ingervezető, nasztiás mozgásokat végző és emésztő funkciót egyszerre ellátó mirigyszőrei a tentákulumok.
A mirigyszőr típusok ismerete segítséget jelenthet különösen a mikrotaxonomiában a faj alatti rendszertani egységek azonosításában, a típusok elkülönítésében. A növényi drogok mikroszkópos vizsgálatánál pedig egyszerűen nélkülözhetetlen.
Great work! That is the type of information that are supposed to
be shared around the net. Disgrace on Google for
not positioning this put up upper! Come on over and consult with my website .
Thank you =)