A találó nevet a magyar botanika egyik nagy úttörője Diószegi Sámuel alkotta. Legszebb példáját a pacsirtafűvek családjának/ Polygalaceae/ virágain tanulmányozhatjuk.
A Polygala fajok élénk színű jellegzetes szép fürtös virágaival sziklagyepekben gyakran találkozhatunk. A kék különböző árnyalataiban játszó virágtakarójuk felépítésében a színes csészelevelek is jelentős szerepet játszanak. Öt csészelevelük közül a belső kör két nagyobb színes csészéje – mint két pompás szárnyszerű szirom – oldalról körbefogja a virágot. A csészeszárnyak tehát oldalról takarják a virágot és később elszáradva az érett, lapos toktermést is.
A három valódi sziromlevél közül az alsó csónakszerű és a vége gazdagon rojtozott. A kétkörös porzótájban két porzó csökevényes, a többi nyolc felül nyitott csővé nőtt össze.
A specializált pacsirtafű virág formailag sokban hasonlít a pillangós virágokhoz, korábbi rendszerekben ezért gyakran sorolták őket azonos rokonsági körbe. Az újabb kémiai, összehasonlító biokémiai adatok ezt a felfogást nem támogatják.
Glad to visit this blog, keep it going.