Méltán illetné ez a cím a tengeri kókusz pálmát/Lodoicea maldivica (J.F.Gmel.)Pers./.
A ”Coco de Mer” legnagyobb populációja a Seychelles szigetcsoport egyik festői gránitszigetén Praslin–on a Vallée de Mai völgyben él. Az endemikus óriáspálma különös formájú hatalmas magja a híres fekete papagájjal együtt a szigetállam nemzeti szimbóluma ma is.
A tengeri kókuszt egykor régen misztikus legendák, hiedelmek övezték. Az Indiai Óceán szigeteinek bennszülött őslakosai emberemlékezet óta regélnek a tenger titokzatos fájáról, az elveszett éden hírnökéről és a fa ajándékáról: a bizarr formájú termetes magról, amelyet az áramlatok gyakran sodortak a Maldiv szigetekre.
A felfedezések hőskorában az 1500-as évek elején portugál hajósok hozták el az első magokat Európába, ahol vagyonokat fizettek a szebb példányokért. A felvirágzó kókuszmag kereskedelem fő piaca a Maldiv szigetvilág lett. Volt idő, amikor egyszerűen „Maldiv diónak” hívták a tengeri kókusz magot.
Így kerülhetett a Seychelles szigeteken 1768-ban felfedezett tengeri pálmafa tudományos fajnevébe a „maldivica” jelző. Pedig a fa sohasem élt a Maldiv szigeteken.
A híres mag többedmagával 6 évig fejlődik a sima, csillogó termésfalú két részre tagolt kókuszdió termésben/ 1. kép/. Az érett mag átmérője 50cm körüli, súlya 15-25 kg. Egy négy magot tartalmazó érett termés súlya így akár 100 kg is lehet.
A szakirodalomban a Lodoicea mag ezerszem súlya pedig: 15 tonna!
Gyakran hasonlítják egy sziámi ikerpárhoz/kettős dió/ és más találó hasonlatok is születhetnek a magot szemlélő fejében/2.kép/. A maghéj/testa/ 10 cm vastag kemény, ellenálló és rendkívül keserű. A belső rész zömét a szivacsos, üreges gél-szerű endospermium foglalja el. Ezek a morfológiai sajátságok teszik lehetővé, hogy a mag akár több ezer km-t is utazzon lebegve a vízfelszín alatt a tengeri áramlatokkal.
Csírázása általában két évig tart. A sziklevél a 3m hosszú levélnyéllel és a hasonló méretű levéllemezzel imponáló méretű. A sziklevél feletti szárrész/epikotil/ pár hónap alatt több méteresre nyúlik, így a fiatal, pár éves csíranövény első lomblevelei a 6m hosszú levélnyéllel és a hasonló méretű legyező alakú levéllemezzel 12-15 méteres magasságban fotoszintetizálnak.
A fa kezdeti intenzív növekedése ezután lassul és 20-25 évesen éri el a jellemző 30-35 méteres magasságot. Sima zöldesszürke törzsén a levélalap hegek gyűrűszerűen jelennek meg. A sudár pálmatörzs szöveti szerkezete a Dracaena/sárkányfa/ fajokhoz hasonlít.
Pálmatörzs a szállitónyalábok nyomaival
A hatalmas háztetőnyi méretű lomblevelek a törzs felső részén üstököt alkotnak. Igazi délceg , sudár karcsú pálmaszépség, különösen akkor, ha van tere a növekedéshez és formaképzéshez./1.kép /.
A fa több száz évig él. A francia felfedezők 1768-ban a mai erdő 15m-es csíranövényeit csodálták.
A kétlaki fa általában 20-25 évesen hozza első virágait . A porzós virágok karvastagságú méteres barkákban fejlődnek ezerszámra. A virágok között a szédítő magasságban fürge bronz szemű gekkók cikáznak. A beporzást ezek a kis hüllők és csekély mértékben a helyi endemikus denevérek végzik.
A női virágok vastag pozsgás fellevelek tövében csoportosan szerveződnek. Egyszerre több tucatnyi kókuszdió fejlődik. A több évig tartó termésfejlődés alatt epifiton páfrányok, broméliák függőkertjei alakulnak ki a kókusztermések körül helyet adva egy alig ismert mikrovegetációnak a lombkorona alsó szintjén/1. kép/.
Álmot idéző mesevilág. Amennyire varázslatos, érdekes és különleges, annyira érzékeny és sérülékeny.